Ha megjelenne most egy palackba zárt dzsinn,
Azt kívánnám, súgd újra: szeretlek kicsim!
Azt, hogy újra alhassak puha combodon,
A második kérés, ha jól megfontolom,
Az lenne, hogy örökre mellettem legyél,
S majd öregedő homlokomat egy tenyér
Simogassa, s az a Te tenyered legyen.
Harmadik kívánságom nem lenne hozzá,
Hisz e kettő is a mennyet földre hozná.
De nincsen se palack, se kívánság, se dzsinn,
Csak az érzés valóság: szeretlek kicsim!
Kisvárda, 2006. február 18.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.