A sorsunkat nem kerülhetjük el.
Azt mondták legalábbis a bölcsek.
De honnan tudom, hogy hogyan döntsek?
A nehezebb út, vagy a könnyű kell?
Ugyanígy vagy Te is, nem tudhatod,
Mi lesz, ha most engem hátrahagyva,
Szíved készakarva vérbefagyva
Hagyod, akkor melyik utat járhatod.
Azt mondod, ez az út lesz a könnyebb,
S ezen is majd ugyanoda jutunk,
Ha négy év múlva egymásba futunk,
Lehet már keserűbb lesz a könnyed.
Kisvárda, 2006. február 19.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.