Félek. Félek, hogyha elmondom titkom,
Minden darabokra hull.
Álmaimban többé nem leszek itthon,
A gyöngyfüzér szétgurul.
Bánt, hogy nem vagyok őszinte. Pont veled.
Egy világot zúznék szét.
Tiszta hóba lépnem érzem, nem lehet.
Adva egészet: részért.
A földteke hazug kérdések tengere.
A parton állsz egymagad.
Szorítsd kezem, hogy ne fulladjak bele!
Az ár lassan elragad.
Te vagy csak, kiben még hinnie szabad
Egy hitetlen Tamásnak,
S elég lenne nekem egyetlen szavad,
Hogy újra reményt lássak.
Hordozom titkomat magamba fojtva,
Elmondanom nem lehet.
Idegen városnak idegen tornya
Ne tudja, hogy szeretlek.
Budapest, 2007. szeptember 19.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.